A számok életünk fontos részei. Az iskolában gyakran szembesülünk azzal, hogy rengeteg évszámot kell megtanulni, fejben tartani. Sajnos nagyon könnyű őket összekeverni és ismétlés nélkül pillanatok alatt elfelejtjük őket. Olyan módszert mutatok, amivel – kellő gyakorlás után – elég lesz egyszer találkoznod egy évszámmal és sosem fogod elfelejteni.

Előbb azonban szeretnélek egy gondolatkísérletre invitálni. Képzeld el, hogy a földtörténeti középkorban vagyunk, úgy 100 millió évvel ezelőtt, és Te a kis hátizsákoddal hetek óta egy erdőben gyalogolsz. Szeretnél valahová eljutni. (A fantáziádra bízom, hogy hova: Országos Kék Túra, vagy egy gyűrűt szeretnél valahova bedobni… a kísérlet szempontjából ez most nem fontos.) Egy hatalmas folyónak a partjára érkezel. Mondjuk egy olyan Duna szélességű folyónak a partjára. Ezen a parton találkozol velem. Elmondod, hogy nagyon szeretnél átjutni, mert arra van a célod, de nem találsz átkelő helyet. Én együttérzően elmondom, hogy nem is nagyon fogsz találni, hiszen még senki nem tud hidat építeni. De! Felajánlok neked egy lehetőséget. Tudom, hogy kell olyan tutajt építeni, amivel átjutsz. Adok eszközt, hogy tudj fát vágni, el is mondom, megmutatom, hogy hogyan kell elkészíteni, de nem tudom és nem fogom helyetted megcsinálni.

Hogyan döntesz? Megpróbálod megépíteni a tutajt? Vállalva az ezzel járó folyamatos, több napos munkát? (És mielőtt azt válaszolnád, hogy megpróbálsz átúszni a folyón, a víz teli van piranhakkal. Csak szólok!) 

A számok megjegyzése hasonló folyamat. Én meg tudom neked mutatni, hogyan kell elsajátítani ezt a képességet, de ez olyan módszer, ami a begyakorlás (tutajépítés) után fog működni és nem azonnal.

A módszer lényege, hogy jelentéssel kell felruháznunk a számokat. A számokat szavakká, a szavakat pedig képpé fogjuk alakítani. Kicsit olyan lesz, mintha egy új nyelvet tanulnál meg (de azért annál gyorsabb).

Betűk, amelyeknek nincs értéke

Vannak olyan betűk, amelyekhez nem rendelünk számot, csak kitöltőként szolgálnak majd. Ilyenek lesznek:

• A magánhangzóknak (a, á, e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű)
• A következő mássalhangzók: h, w, y, x

     0. – C, S, Z

Megjegyezheted a „csíz” szóról.

1. – T és D

Megjegyezheted a „TEDDY” mackóról, és szám – betű hasonlóságról

2. – N

Megjegyezheted a „NŐ” szóról, és szám – betű hasonlóságról

3. – M

Megjegyezheted a „MÉH” szóról és a szám – betű hasonlóságról

Ha összerakom a TEASÜTEMÉNY szót, mi lesz a számsor?

T: 1

E, A: -

S: 0

Ü: -

T: 1

E: -

M: 3

É: -

N: 2

Y: -

A teljes szám: 10132

Nézzük tovább a számokat

4. – R

Megjegyezheted a „RUHA” szóról és a szám – betű hasonlóságról

5. – L

Megjegyezheted a „LÓ” szóról és a szám – betű hasonlóságról

6. – J és G

Megjegyezheted a „JÓ és ÉG” szóról és a szám – betű hasonlóságról

7. – K

Megjegyezheted a „KŐ” szóról és a szám – betű hasonlóságról

8. – F és V

Megjegyezheted a „FA” és „ÓV”  szavakról és a szám – betű hasonlóságról

9. – P és B

Megjegyezheted a „ÉP” és „BOA” szavakról (egy olyan boáról, akinek épek a fogai, mert most volt a fogorvosnál) és arról, hogy ezek a 9-es fejjel lefelé elforgatott vagy tükrözött változatai

Ezen felül bármilyen asszociációt használhatsz, a lényeg, hogy olyan jól tudd, hogy  melyik szám, melyik betűvel egyenlő, mint az abc-t.

A két és háromjegyű mássalhangzókat a fentiek alapján, már te is le tudod fordítani:

CS – 00

DZ – 10

SZ – 00

ZS – 00

DZS – 100

A GY, LY, NY, TY mássalhangzókban az y üres helynek értelmezendő, így ezek értékei ugyanazok lesznek, mintha y nélkül állnának: 6, 5, 2, 1.

Ez a fajta kódfejtés eleinte komoly energiabefektetést igényel, de a gyakorlással egyre könnyebbé válik majd. Időbe telik, mire elsajátítod, de ha egyszer megvan, akkor örökre használható. Ha megjegyezted a betű-szám kapcsolatot, bármennyi számra emlékezhetsz. Ha egy szám nem csak a számot jelenti, hanem egy képet is, a felidézés nagyon egyszerűvé és könnyűvé válik majd.

Nézzünk pár példát, hogy néz ki ez a gyakorlatban:

1926 – a televízió megjelenése: érdemes évszámok esetén csak az utolsó három számjegyet megtanulni, hiszen azt azért el tudod dönteni, hogy  ezres években  történt valami, vagy azelőtt. Ennek alapján vegyük a 926-ot, ami lefordítva B N J. Ezt két része fogjuk bontani 9 = B = Boa, 26 = N J = Nyáj. Majd elképzeljük, hogy a televíziónk képernyőjén keresztül egy hatalmas boa nyáj ugrál ki és elárasztja a szobánkat. A tévé, a boa, a nyáj szavak egy furcsa és vicces képbe raktuk, aminek a segítségével bármikor felidézhetjük, hogy mikor jelent meg a tévé.

1784 – az első újság kinyomtatása: A 784 lefordítva betűkre: K, V, R. Ezt egy szóban is össze tudjuk kapcsolni: kever. Képzeljük el, ahogy mindenféle újságot (Kiskegyed, Nők lapja, Blikk) berakunk egy turmixgépbe vagy egy betonkeverőbe és összeturmixoljuk őket.

További ajánlás, profiknak:

Ha van kedved hozzá és szeretnél nagyon hatékonyan számokat megjegyezni, akkor tanuld meg és gyakorold a különböző számokhoz tartozó szó listát. Megmutatom nektek a saját listámat, de ha valamelyik nem tetszik, egész nyugodtan kicserélhetitek egy másikra! Érdemes beosztani és naponta 5-öt, 10-et megtanulni és minden nap ismételni.

00 – sas

01 – séta

02 – sün

03 – sima

04 – sör

05 – sál

06 – súg

07 – sok

08 – sáv

09 – síp

1 – tea

2 – nő

3 – méh

4 – ruha

5 – ló

6 – juh

7 – kő

8 – fa

9 – boa

10 – tus

11 – tetű

12 – dínó

13 – Tom (a Tom és Jerryből)

14 – tőr

15 – tél

16 – táj

17 – tök

18 – teve

19 – táp

20 – néz

21 – nád

22 – néni

23 – néma

24 – nyár

25 – nyúl

26 – nyáj

27 – nyak

28 – név

29 – nap

30 – mos

31 – Matyi (Lúdas)

32 – manó

33 – mama

34 – Mária

35 – moly

36 – máj

37 – mák

38 – MÁV

39 – hambi

40 – rés

41 – rét

42 – rén (szarvas)

43 – rém

44 – ráró vagy Rory a Szívek szállodájából

45 – rálő

46 – rája

47 – róka

48 – rév

49 – répa

50 – les

51 – láda

52 – lény

53 – láma

54 – líra

55 – lila

56 – lóg

57 – lék

58 – láva

59 – láp

60 – jós

61 – jeti

62 – Jani vagy felnőtteknek gin

63 – gém

64 – egér

65 – gól

66 – jég

67 – ajak

68 – jövő

69 – jip

70 – kos

71 – kutya

72 – konyha

73 – kém

74 – kar

75 – kóla

76 – kaja

77 – kék

78 – kávé

79 – kupa

80 – vas

81 – vita

82 – vén

83 – vám

84 – vár

85 – fél

86 – vaj

87 – vak

88 – Viva (tv)

89 – FBI

90 – basa

91 – pata

92 – póni

93 – puma

94 – bár

95 – buli

96 – bója

97 – pók

98 – büfé

99 – pap

100 – dísz

Ha tetszett a cikk, kövess a Facebookon, Instagramon (@alexavaczi) és oszd meg a barátaiddal, akik számára hasznos lehet!

Jó tanulást kívánok mindenkinek!

Felhasznált irodalom: Kevin Horsley (2019): Emlékezz mindenre. Édesvíz Kiadó, Budapest.

A könyvben nem szereplő fotók forrása: pinterest.com

Néhány hete az élet, teljesen más mederben folyik, mint amelyet megszokhattunk az elmúlt évek során. Rengeteg probléma, kérdés, nehézség felmerült az elmúlt időszakban, amelyet meg kellett oldani és amire valamilyen választ kellett adni. Egy krízishelyzet – legyen szó egyéni, családi vagy globális válságról – mindig arra késztet bennünket, hogy elkezdjünk másképp gondolkodni. Az eddig működő módszereink és megoldási stratégiánk egy megváltozott környezetben nem működnek.

A gyerekekben mélyen rögzül, hogy a család, hogyan reagál a jelenlegi, megváltozott állapotra.

Mindannyian tapasztaljuk, hogy vannak a környezetünkben olyanok, akik hasonlóan gondolkodnak, mint mi és vannak, akik teljesen másképp. Hogyan lehetséges ez? Hogy lehet, hogy ami számunkra egy lehetőség, egy élmény, azt más emberek teljes mértékben elutasítják? Hogy lehetséges, hogy ami bennünket dermesztő félelemmel tölt el, mások megvonják a vállukat és belemennek a helyzetbe, esetleg még élvezik is? Gondolj csak a hullámvasútra, a repülésre, extrém sportokra, a szereplése, arra, hogy sok ember előtt beszédet kell tartanod! Vannak, akik imádják ezeket a tevékenységeket és vannak, akik még gondolni sem szeretnének rájuk.

Mikor egy kisbaba megszületik, még szinte alig van benyomása a külvilágról és nincs tudása arról sem, hogy mitől fél, vagy mi az, ami érdekes számára. Ahogy testünk is csak abból képes felépíteni a molekuláit, amilyen tápanyagok a rendelkezésére állnak, úgy minden gyermek csakis abból a lelki környezetből tudja felépíteni saját magát, ami körülveszi őt. A gyerekek szivacsként szívják magukba, hogy az őket nevelő felnőttek mit gondolnak a világról, a problémákról és a nehézségekről. Bármit elültethetünk a gyermekek lelkében, az életre fog kelni, ahogyan életre keltek bennünk is a felnőtté válásunk során. Ezért nem mindegy, hogy mit látnak rajtunk, mit gondolunk és mit teszünk akkor, ha az élet nehézzé válik.

Talán félelmetes belegondolni abba, hogy ennyire figyelnünk kell a saját lépéseinkre, de én azt gondolom, hogy a lehetőséget kell látnunk ebben. Azt, hogy van még időnk megmutatni, hogy hogyan kell erősnek lenni, bátornak lenni, összefogni, kitartani. Most kellően jó mintát tudunk nyújtani a rugalmasságról, az alkalmazkodásról és a nyitottságról, ami egy életre szólóan védetté teheti a gyerekeket az elakadásokkal szemben.

Felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha nekem sincsenek jó mintáim? Ha én is tehetetlennek, kiszolgáltatottnak, félelemtelinek és bizonytalannak érzem magam? Akkor itt az idő megreformálni a saját hitrendszerünket. Habár gyerekként nem tudjuk befolyásolni, hogy milyen kártyákat osztanak nekünk, felnőttként már igenis van lehetőségünk új lapokat kérni. Először is kezdjünk el azon gondolkodni, hogy milyen pozitív dolgokat láttunk és tapasztalatunk a mi családunkban! Hiszen soha semmi nem fekete vagy fehér. Minden családban vannak jó minták és vannak kevésbé hatékonyak. Mindannyian fel tudunk idézni olyan családtagot, aki erősen küzdött vagy jól oldotta meg az előtte álló akadályokat. Ezen túl kezdjünk el olvasni a hiedelmekről és értsük meg, hogy hogyan alakulnak ki. Ha önmagunkért nem is tettük meg eddig, tegyük meg a gyerekeinkért, hiszen ők most tanulják meg, hogyan kell szembe nézni a kihívásokkal.

Abban biztosak lehetünk, hogy a gyerekek élete nem lesz problémák nélküli, könnyed szökdécselés akkor sem, ha túl leszünk ezen a válságon. Ahogy jobb időszakok, úgy nehézségek is mindig, mindenki életében bekövetkeznek, így nem érdemes vesztegetni az időnket azzal, hogy nem tanuljuk meg kihozni belőlük a lehető legtöbbet.

Ha tetszett a cikk, kövess a Facebookon, Instagramon (@alexavaczi) és oszd meg a barátaiddal, akik számára hasznos lehet!

Felhasznált irodalom: Orvos-Tóth Noémi (2018): Örökölt sors. Családi sebek és a gyógyulás útjai. AduPrint Kiadó és Nyomda Kft.A képek forrása: pinterest.com

A gyerekek nagyon különböző módon reagálhatnak a jelenlegi helyzetre. Vannak, akik ugyanolyan szorgalmasan dolgoznak, mint amikor iskolába jártak és vannak olyanok is, akik kevésbé tudják (vagy akarják) tartani a határidőket. Nagyjából az összes pszichológus elmondta, hogy az egyik legfontosabb dolog, az idő strukturálása és hogy legyen napirend, de a kivitelezésről sajnos kevesebb szó esett.

Összegyűjtöttem néhány ötletet, amelyekkel a pedagógusok és a szülők könnyebben menedzselhetik a gyerekek időgazdálkodását. A lista elég hosszú, nem kell az összes módszert alkalmazni, kezdetnek elegendő kiválasztani 1-2, maximum 3 technikát.

A módszerek és elméletek részeletes leírásait megtaláljátok Limpár Imre: A siker tervezhető c. könyvében, amit szívből ajánlok mindenkinek!

1. A 6-os módszer

Este tegyük fel a következő kérdéseket a gyerekeknek és kérjük meg őket, hogy írásban válaszoljanak:

• Holnap mi az a hat legfontosabb dolog, amit el kellene végezned? (Az online órákon kívül)
• Határozd meg a fontossági sorrendet! Figyelj rá, hogyha kiosztottad a sorszámokat, onnantól kezdve nem változtathat rajta!

Másnap már arra sem kell időt fordítani, hogy kitalálják, mivel töltsék a napot. Ha kész az első pont, akkor húzzák át és haladjanak tovább aszerint, ahogy beszámozták őket. Amikor befejezték a tanulást, ellenőrizzük le, hogy mi az, amit teljesítettek a vállalásukból. Ha csak négy tétellel végeztek, nincsen semmi gond! Az 5-ös, 6-os pont átkerül a következő napra, és ezek kapják meg az 1. és 2. sorszámot. Tehát, amikor összeállítják az új listát, már csak a maradék négyet kell hozzáírni.

Ha online óra van, az üres időnek számít, úgy kell rá tekinteni, mint az alvásidőre. Osztályfőnökként – idősebb gyerekek esetén – megkérhetjük őket, hogy minden nap küldjék el a 6-os listájukat, így mi is nyomon követhetjük, hogyan haladnak és mi okozhatja az elakadást.

2. GY3

Halogatóknak javasolhatjuk a GY3 módszerét, vagyis a „gyűlölt három” listázási technikát. Kérjük meg a gyerekeket, hogy írják össze, hogy mi mindent kellett volna eddig megcsinálniuk, mivel vannak elmaradva.

Másnap reggel, ha felkeltünk, kérjük meg, hogy válassza ki, hogy az adott pillanatban, melyik az a három, amelyiket a legkevésbé szeretné megcsinálni. Ha kiválasztotta, onnantól kezdve csak annak a három dolognak az elvégzésére koncentráljon. Nincs Instagram, vagy Facebook görgetés, nincs semmi más. Ha kész a kiválasztott tételek megoldásával, nem fog elmaradni a megkönnyebbülés és a büszkeség érzés.

Ez a módszer kisebb feladatoknál működőképes (pl.: matek házi, TK/110. oldal/2-es feladat), nagyobb vagy hosszabb távú feladatoknál más technikát célszerű használni.

3. ABC

Ez már egy komplexebb rendszer, inkább 12-13 év feletti gyerekek tudják jól alkalmazni. Az első lépés, hogy reggel összeírjuk az aznapi feladatokat és mindegyik kap egy A, B, vagy C kódot.

A = legfontosabb
B = kevésbé fontos
C = legkevésbé fontos

Leadni a magyar esszét estig = A. Meglocsolni a virágokat = B. Kitakarítani az íróasztal fiókját = C.

A kategorizálás után, mindegyik csoportot sorba kell rendezni fontosság alapján: A1, A2, A3, B1, B2…stb. Reggeltől, délután négyig, először csak az A kategóriával foglalkozhatunk és ha azokkal végeztünk, utána jönnek a B kategóriások. Tehát nem tehetjük meg, hogy a C1-et végezzük el, mert ahhoz most nagyobb kedvünk van.

4. Pomodoro

A módszer feltalálója egy paradicsom alakú, visszaszámláló óráról nevezte el az ötletét. Egy Pomodoro-egységnek 25+5 perc számít, ami azon alapul, hogy 25 percig a kisgyerek figyelme is fenntartható. 25 percen át a tanulással/feladatmegoldásokkal kell foglalkozni, de az 5 perc szabadon eltölthető. Fontos, hogy a gyerekeknek tanítsuk meg, hogy állítsanak be visszaszámlálót, hogy ne csússzanak ki sem a produktív részből, sem pedig a szünetből.

5. „Ne gondolkodj, csak csináld!”

Furcsa ez az üzenet, főleg akkor, ha tanulásról van szó. A gondolkodás ez esetben a halogató gondolkodást jelenti:

• Még iszok egy teát!
• Még megsimogatom a kutyát!
• Csak gyorsan megnézem, jött-e valami új üzenet.
• Megnézem a képeket Instán.
• Azért eszek egy szendvicset, éhesen nem lehet tanulni!
• Még vissza kell írnom valakinek.
• Csak még nézek egy részt a kedvenc sorozatomból, hogy erőt adjon.

Nem fog erőt adni. Meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy hogyan állítsák le ezt a gondolatspirált. Meg kell értetni velük, hogy így sokkal hosszabb ideig benne maradnak a „meg kell csinálnom” állapotban, mintha gyorsan nekifognának. Minél tovább húzzák és halogatják, annál kellemetlenebbül fogják magukat érezni (a lelkiismeretesebb gyerekeknél a bűntudat is megjelenik) és annál kevesebb idejük marad arra, hogy valóban azzal foglalatoskodjanak, amit szeretnek.

6. M=M játék

Vagyis majd = most. A játékot előre meg kell beszélni a résztvevők között és a felnőttek akkor mutatnak igazán jó példát, ha ők is hajlandók beszállni. A játék lényege, hogyha valaki kimondja, hogy „Majd…”, köteles azonnal megcsinálni a szóban forgó dolgot. Ha a gyerkőc azt mondja, hogy „Majd holnap megcsinálom a nyelvtan leckét!”, akkor abban a pillanatban el kell dobni mindent és azonnal nekiállni a feladatnak. Ugyanez vonatkozik arra is, hogy „Majd holnap leviszem a szemetet!”, „Majd egy óra múlva elmosogatok.”

Ez a játék segít megelőzni a halogatást, hosszútávon pedig arra szoktat rá bennünket, hogy inkább konkrét időpontokban gondolkodjunk. Például: „A nyelvtan leckét holnap délután fogom elkészíteni.”

7. Számoljunk

Az alábbi ötletet szintén idősebb gyerekeknek ajánlom, leginkább azoknak, akik nagyon szeretnek a tableten játszani, xboxozni, sorozatokat nézni vagy tévézni.. Ez nem egy kifejezett módszer, inkább egy elgondolkodtató (és olykor megdöbbentő) játék. Kérjük meg őket, hogy nagyjából állapítsák meg, hogy mennyi időt fordítanak az adott tevékenységre egy héten. Mondjuk, ha napi 2 órát tévézik valaki, akkor az egy héten 14 óra.

Kérjük meg, hogy számolják ki, hogy ez mennyi idő

• 1 hónapban (60 óra/ 2 nap alvás nélkül + 12 óra)
• 1 évben (730 óra/ 30 nap alvás nélkül + 10 óra)
  • (Ha 8 óra alvást is számolunk, akkor kb. 45 nap)
• 10 évben (7300 óra/ 300 nap alvás nélkül + 8 óra)
  • (Ha 8 óra alvást is számolunk, akkor kb. 456 nap = 1 év, 3 hónap)
• 50 évben (36500 óra/ kb. 1520 nap alvás nélkül = 4 év, 2 hónap)
  • (Ha 8 óra alvást is számolunk kb. 2281 nap = 6 év, 3 hónap)

Érdemes feltenni azt a kérdést, hogy megéri-e ennyi időt ezekkel a tevékenységekkel tölteni? Nem fogja-e megbánni, hogy nem a barátaival, a családjával vagy valamilyen hasznosabb dologgal töltötte ezeket a hónapokat, éveket? Mire lehetne fordítani ennyi időt? Milyen lehetőségektől eshet el, hogy lemond erről az időről a tévé vagy játék javára? Milyen eredmények elérésére lenne képes, ha ezt a megtakarított időt másba fektetné?

+1 Pedagógusoknak

Ha sok gyereknél tapasztaljátok a halogatást, a határidők figyelmen kívül hagyását vagy a motiválatlanságot, akkor kérjétek meg őket, hogy írjanak fogalmazást „Miért halogatok?” címmel. Az esszében kitérhetnek a következő kérdésekre:

• Mi a halogatás?
• Mióta csinálom?
• Kitől láttam?
• Milyen előnyök származnak belőle?
• Milyen hátrányai vannak a halogatásomnak?
• Milyen lenne az életem ha soha, de soha nem halogatnék semmit?

Ha tetszett a cikk, kövess a Facebookon, Instagramon és oszd meg a barátaiddal, akik számára hasznos lehet!

Felhasznált irodalom: Limpár Imre: A siker tervezhető. A praktikus tudás lélektani könyve. Kossuth Kiadó, 2018.

A képek forrása: pinterest.com

Harmadik hete tart a korona vírus okozta, furcsa állapot Magyarországon. Soha ilyesmivel azelőtt nem találkoztunk. Egy új helyzet – még abban az esetben is, ha nagyon pozitív élmény – bizonytalansággal és szorongással tölthet el bennünket.

Ha egy dalt hallunk a rádióban, sokszor azon vesszük észre magunkat, hogy órákkal később sem tudjuk kiűzni a gondolatainkból. Pedig elég volt egyetlen egy alkalommal hallani. Ehhez képest mennyi híradót néztél végig, mennyi hírportált olvastál el az utóbbi napokban? A zene nem okoz nagy kárt, de a fejünkben lévő gondolatok felerősíthetik a félelmünket, tehetetlenségünket, bizonytalanságunkat.

Mit lehet ilyenkor tenni?

Rengeteg olyan módszert ismerünk, amelyek segítenek megtartani és csökkenteni a negatív érzéseinket. Számtalan pszichológus (és nem pszichológus) leírta, hogy relaxálj, jógázz, sportolj. Így én nem fogom ezeket javasolni neked. Helyette azt kérem, hogy írj egy levelet a koronavírusnak!

Ha nem a húszas éveidet taposod, akkor a klasszikus levélírás olyan időket eleveníthet fel benned, amikor az élet nyugodtabb és lassabb volt. Eszedbe juthat, hogy kiknek írtál, hányszor fogalmaztad újra a leveled és hogyan vártad minden nap, hogy hozott-e valamit a postás. A nosztalgia és a múlt érzéseinek a felidézése önmagában is erőt adhat.

Persze a vírusnak írni, egy kicsit eltér a hagyományostól, de ha már túl vagy három légzőgyakorlaton és négy online jógaórán, elképzelhető, hogy segít más színben látni a dolgokat.

A levélírás receptje

1. Ha van rá lehetőséged, legyél egyedül!
   
   
2. Klasszikus A4-es fehérpapírt és tollat/ceruzát használj! 
   
   
3. Válaszolj az alábbi kérdésekre!
   
   

• Hogyan ismerkedtél meg vele? Milyenek voltak az első benyomásaid?
  
  
• Hogyan formálódott a véleményed róla?
  
  
• Mit okozott az életedben? (bezártság, munkahellyel kapcsolatos változások, stb)
  
  
• Mit okozott a környezeted életében? (a gyerekeid, szüleid esetében)
  
  
• Milyen érzéseket váltott ki belőled?
  
  
• Mi az, amit szívesen megtennél ezzel a vírussal? (Ennél a pontnál szeretném megjegyezni, hogy nem kell finomkodni és szerénykedni. Tedd félre a benned lévő jókislány/jókisfiút és írd le, ami jön. Úgy sem fogja látni senki és nincs semmilyen tétje.)
  
  
• Milyen előnyöket hozott számodra és a szeretteid számára? (Például, kilépés a mókuskerékből, több együtt töltött idő a gyermekeiddel, összetartóbb lett a család.)
  
  
• Milyen új dolgokat fedeztél fel saját magadban? (Ha kikerülünk a komfortzónánkból nagyon hasznos arra irányítani a figyelmünket, hogy milyen új dolgot tanulunk saját magunkról. Például, hogy mennyire vagyunk kitartóak, türelmesek, kreatívak. Felfedezhetjük, hogy olyan dolgokra is képesek vagyunk, amiről azt gondoltuk, nem tudnánk megcsinálni.)
  
  

Az érzelmek megfogalmazása és kifejezése minden esetben segít, hogy visszanyerjük a kontrollt saját érzelemvilágunk felett. Én azt gondolom, hogy bármilyen nehéz helyzettel találkozunk, a nulladik lépés, hogy visszakapcsolódjunk saját magunkhoz és megértsük mi zajlik le bennünk és mit jelent számunkra a probléma.

A képek forrása: pinterest.com

Sok szülő és pedagógus tapasztalhatja azt, hogy a gyerekeknek nincs kedvük tanulni, unják a feladatokat. Ez alapvetően a hagyományos oktatási rendszerben is probléma, de a digitális oktatás bevezetése még inkább felszínre hozhatta, hogy – a szülők és a tanárok erőfeszítései ellenére – a gyerekek ellenálnak vagy fárasztónak érzik a tanulással töltött órákat. Mi lehet az oka, hogy az egyik gyerek szívesen tanul míg a másik számára kínszenvedés a tanulás? Mi játszódik le azokban a gyerekekben, akik elutasítóak az oktatással szemben? Hogyan változtathatunk ezen szülőként és pedagógusként?

Mi különbözteti meg a motivált és nem motivált gyerekeket?

A gyerekek tanulása esetén két motivációs mintát figyelhetünk meg.

A motivált gyerekekre jellemző a fejlődési szemléletmód. Ezek a gyerekek, ha kudarc éri őket, akkor is megőrzik az optimizmusukat. Kitartóbbak és olyan feladatokat keresnek maguknak, amelyek kihívást jelentenek számukra. Az ő esetükben a siker egyenlő a saját határaik feszegetésével. Pontosabban meg tudják becsülni saját teljesítményüket és képességeiket, mint a másik csoportba tartozó gyerekek.

A nem motivált gyerekek reménytelen motivációs mintával, rögzült szemléletmóddal rendelkeznek. Amikor hibáznak, akkor egyszerűen feladják a további próbálkozást és megpróbálják elkerülni a hasonló feladatokat. Ugyanis ha nem így tennének, akkor kockázatot vállalnának, hogy kiderül róluk, hogy nem elég okosak, intelligensek vagy tehetségesek. A szégyen pedig egy olyan romboló érzés, amit senki nem szeretne átélni. Amikor egy gyerek értékeli a saját teljesítményét és megijed attól, hogy nem lesz elég jó, akkor elkezd félni a kihívásoktól. Ha valamiért küzdeniük kell, hamar elveszítik az érdeklődésüket, mert úgy gondolják, nem képesek rá.

A két mintázat nem függ a gyerekek IQ-jától vagy iskolai előmenetelétől. Sok jó képességű gyerek van, aki feladja a próbálkozást, ha nehézségekkel kell szembenéznie és sok gyengébb tanuló marad motivált. Nem mindegy,  hogy a gyerekek hogyan gondolkodnak az intelligenciáról. Úgy gondolnak rá, mint egy tulajdonságra, vagy mint fejleszthető képességre. Ugyanígy az sem mindegy, a gyerekek mit gondolnak az erőfeszítésekről és az eredményekről. Úgy gondolják, hogy a siker képességektől függ és ezek a képességek állandóak, vagy pedig abban hisznek, hogy a siker erőfeszítések eredménye.

A kutatások mai álláspontja az, hogy egész életünkben képesek vagyunk fejleszteni elménket, tanulni és új készségeket elsajátítani. Önmagunkkal kapcsolatos hiedelmeink és szemléletünk határozza meg, hogy milyen életet fogunk élni.

A dicséretekről…

A szülők 80%-a úgy gondolja, hogy gyermekének dicséretre van szüksége ahhoz, hogy fejlődjön az önbizalma és ezáltal jobban teljesít majd. Ez így logikusan is hangzik, viszont egy kutatásból kiderült, hogy ez nem teljesen fedi a valóságot. Azoknál a gyerekeknél, akiknek a tehetségét és képességeit dicsérték, kialakult a rögzült szemléletmód és elutasítottak minden további kihívást. Teljesítményük pedig folyamatosan romlott, még akkor is, ha könnyebb feladatokat adtak nekik. Ezzel szemben, akiknek az erőfeszítéseit, kitartását értékelték, alig várták az újabb feladatokat, és teljesítményben jóval felülmúlták a másik csoportba tartozó társaikat.

Minden szülő a legjobbat akarja a gyermekének és minden pedagógus törekszik rá, hogy kihozza a maximumot a tanítványából. Viszont a legjobb szándék ellenére is félrecsúszhat a kommunikáció.

Nézzük az alábbi mondatokat:

• „Ezt nagyon gyorsan megtanultad! Milyen okos vagy!”
• „Odanézzetek, micsoda rajz! Itt a következő Picasso!”
• „Te kész zseni vagy! Sikerült ötöst kapnod úgy, hogy alig tanultál!”

Most pedig nézzük meg, mi az, amit a gyerekek kihallanak ezekből a mondatokból:

• Ha nem gyorsan tanulok, nem vagyok okos.
• Jobb lesz, ha inkább nem rajzolok, mert a végén észreveszik, hogy nem én vagyok Picasso.
• Inkább abbahagyom a tanulást, mert nem fognak zseninek tartani.

Ha az eszükért dicsérjük a gyerekeket, a motivációjukat és a teljesítményüket is csökkentjük. Persze a gyerekek szeretik, ha megdicsérik őket és ezektől az üzenetektől átmenetileg meg is nő az önbizalmuk, de ha valamilyen nehézséggel találják szembe magukat, a magabiztosság és a motiváció elillan.

Mit tehetünk?

1. Gondoljuk végig saját szemléletmódunkat! Hogyan viszonyulunk a kudarcokhoz? Mit gondolunk az intelligenciáról és a tehetségről? Mennyire vonzóak számunkra a kihívások? A hitelesség kulcsfontosságú.

Ezen a ponton pedig szeretnék a hitelességről egy rövid történetet beszúrni:

Egy kisfiú nagyon sok cukorkát eszik, így az édesanyja elhatározza, hogy elviszi őt a mesterhez. Napokon keresztül gyalogolnak és mikor az édesanya megkéri a mestert, azt a választ kapja, hogy térjenek vissza egy hét múlva. Egy hét múlva újra elindulnak, gyalogolnak, mire a mester házához érnek. A mester mélyen a kisfiú szemébe néz és azt mondja:
- Ne egyél több cukrot!
- Ennyi? – kérdezi megdöbbenve az édesanya. – Nem tudta volna ezt múlt héten megmondani neki?
- Nem, mert akkor még én is ettem cukrot.

2. A folyamatról és a haladásról fogalmazzunk meg üzeneteket! Emeljük ki a rengeteg edzést, tanulást, kitartást és a megfelelő stratégia alkalmazását! Fejezzük ki, hogy becsüljük és fontosnak tartjuk az erőfeszítéseit és a döntéseit

• „Nagyon tetszik, hogy több oldalról közelítesz a megoldás felé!”
• „Sokat tanultál és meg is látszik azon, mennyit fejlődtél!”
• „Többször elolvastad az anyagot, vázlatot írtál és ellenőrző kérdéseket tettél fel. Ez nagyon jól működött!”
• „Rengeteg munka volt vele, de megérte, mert nagyon sokat tanulhattál belőle!”
• „Nagyon örülök, hogy ekkora erőfeszítéseket teszel és hogy a legnehezebb dolgokat is próbálod megtanulni!”
• „Nagyon tetszett, hogy mindent beleadtál!”
• „Mindenki más sebességgel tanul. Lehet, hogy időbe telik, mire felveszed a ritmust, de ha nem adod fel, sikerülni fog!”

3. Vizsgáknál és szereplésnél az elvek ugyanazok:

• „Nekünk az számít, hogy nagyon sokat dolgoztál, kitartottál és megtanultál mindent, amit csak lehetett!”
• „Büszkék vagyunk rád, amiért nem adtad fel és akkor is tovább gyakoroltál, amikor nem volt kedved!”

4. Ne védd meg a kudarctól! Lehet, hogy ez oldaná a pillanatnyi csalódottságát, de hosszú távon ez kárt okoz. Sokkal érdemesebb kifejezni az együttérzésünket és őszintének lenni. Kihasználhatjuk az alkalmat és lehetőséget adhatunk a gyermekünknek, hogy tanuljon a hibáiból, hogy később önállóan el tudja érni a sikert. A gyereknek őszinte és építő visszajelzésekre vágynak, amit később felhasználhatnak arra, hogy jobbak legyenek. Építő kritikának azonban CSAK azt nevezhetjük, ahol segítséget is ajánlunk a gyermek számára a megoldások megtalálására és a hibák helyrehozására!

• „Nagyon kiábrándító, ha valaki ennyit készül és az még sem elég, de lehet, hogy most még nem igazán álltál készen a győzelemre. Mit szólnál, ha többet gyakorolnánk?”
• „Engem nagyon feldühít, ha nem végzed el a feladataidat. Mit gondolsz, mikorra tudnád elkészíteni őket?”
• „Elszomorít, amikor azt látom, hogy kihagyod a lehetőségeket! Van ötleted mi segíthetne, hogy többet tanulj?”
• „Ez a házifeladat tényleg unalmasnak tűnik. Hidd el, együtt érzek veled! Nem tudnál kitalálni valamit, amitől érdekesebb lenne?”
• „Emlékszel, mikor arról beszélgettünk, hogy az unalmas dolgok segítenek megtanulni az összpontosítást? Ez a feladat nagy kihívásnak tűnik! Minden figyelmedre szükség lesz. Lássuk, tudsz-e eléggé koncentrálni, hogy az egész feladatot be tudd fejezni!”

5. Ne csökkentsük az elvárásokat! Ugyanis a tanulók azt fogják gondolni, hogy a könnyű munka és a dicséret magától értetődő. A legjobb a nagyon szigorú, nagyon fegyelmezett, de szeretetteljes és bírálatmentes légkör kialakítása. Kihívások elé kell állítanunk a gyerekeket és közben el kell érnünk, hogy úgy érezzék, folyamatosan fejlődnek. Érezniük kell, hogy nem vagyunk hajlandóak lemondani róluk és hangsúlyoznunk kell, hogy az, hogy valami nem sikerült nekik, az csak annyit jelent, hogy „MÉG” nem sikerült. Kitartó munkával azonban menni fog, de el kell fogadniuk, hogy a sikerhez nincsenek rövidebb utak.

Felhasznált irodalom: Carol S. Dweck (2015): Szemléletváltás, HVG Kiadó Zrt., Budapest.

A képes forrása: pinterest.com

A családi élet az elmúlt két hétben teljesen megváltozott. Hoztam nektek néhány ötletet, amivel tovább tudtok lépni a „filmnézés – Xbox -  társasjáték” klasszikuson és amivel színesebbé tehetitek a hétvégéteket

1. Cél-montázs készítése

Kezdjetek el közösen azon gondolkodni, hogy mit szeretnétek majd csinálni, hogyha vége lesz ennek a helyzetnek és minden vissza áll a normál kerékvágásba! Gyűjtsetek fotókat (újságokból, vagy netről), hogy hová akartok majd elutazni, hová mentek majd szívesen kirándulni, milyen kiállítást, várromot, strandot, állatkertet látogattok majd meg! Keressetek képeket arról, hogy milyen kinti programokat szerveztek majd a tágabb családdal és barátaitokkal (szalonnasütés, gyerekzsúr, szülinapi ünneplések bepótlása)! Ha az internetről gyűjtöttetek képeket, nyomtassátok ki a fotókat és mindent ragasszatok ki egy nagy kartonpapírra vagy parafatáblára. Rakjátok a lakásban jól látható helyre!

Ennek azért van jelentősége, mert ráirányítja a figyelmet arra, hogy ez az állapot nem fog örökké tartani. A célkitűzések mindig pozitív érzéseket keltenek és ha minden nap ránézhettek arra, mennyi jó dolog vár rátok később, az erősíti a kitartást, csökkenti a szorongást és elviselhetőbbé teszi a korlátozásokat

2. Fotók és videók rendezése

Nézzétek át közösen, hogy milyen fotók és videók készültek az elmúlt években! Töröljétek ki ha valamiről ötven ugyanolyan kép készült, vagy amelyek nem lettek jó minőségűek! Rendezzétek a fotókat mappákba, albumokba, ha van kedvetek akár ki is nyomtathattok néhányat és kitehetitek őket a lakás különböző pontjaira. Jó móka videoklipet készíteni egy-egy családi programról. Ebben a tizenéves gyerekek is biztosan szívesen részt vesznek és a régi emlékek felidézése feltöltő élmény lehet mindenki számára. Ezeket a videókat át lehet küldeni a nagyszülőknek, akik most biztosan nagyon hiányolják az unokáikat.

Ezen felül vannak a neten olyan felületek, ahová beilleszthetitek a képeket és egy fotós-könyvet készíthettek. Akár évekre lebontva is összeállíthatjátok és megrendelhetitek ezeket a könyveket, amelyek így életre szóló emlékek maradnak és jobban is mutatnak mint a telefonon vagy a felhőben tárolva.

3. Az elmúlt hét tapasztalatainak az összegzése

Üljetek le és tartsatok egy családi megbeszélést, ahol mindenki elmondhatja a véleményét az elmúlt egy-két hétről.

Három szabályban már az elején állapodjatok meg:

• Mindenki első szám, első személyben beszél
• Senki nem kritizálja a másikat
• Nem vágunk bele egymás szavába

Egyenként fejtsétek ki, hogy szerintetek

• Mi működött jól?
• Mik voltak a nehézségek?
• Mit csinálnál máshogy?
• Minek örültél a legjobban?

Gyűjtsétek össze a problémákat és közösen keressetek rá megoldást! Szülőként például elmondhatod, hogy neked nagyon nehéz volt, hogy hangosan kiabáltak vagy vitatkoztak a gyerekek. Hangsúlyozd, hogy a vita teljesen természetes és nem azzal volt a gond, hanem, hogy túl hangosan veszekedtek. Kérdezd meg, hogy szerintük, hogyan lehetne ezt másképp csinálni.

Ezzel ráirányítod a figyelmüket és ösztönzöd őket, hogy jobban figyeljenek a saját viselkedésükre és mikor legközelebb vitázni kezdenek, lehet, hogy az egyikük figyelmeztetni fogja a másikat, hogy inkább suttogva folytassák tovább. Nem biztos, hogy azonnal meg fogják tudni változtatni, de már azt is érdemes megdicsérni, ha próbálkoznak vele. Így hétről-hétre fokozatosan, egyre hamarabb fog eszükbe jutni, hogy ne legyenek hangosak, megtanulják szabályozni a viselkedésüket és elsajátítják, hogyan kezeljék a konfliktusokat.

4. Családi címer/plakát

Készítsetek közös családi címert, vagy plakátot! Használjatok ceruzát, vízfestéket, zsírkrétát, filctollat. Ábrázoljátok, hogy milyenek vagytok ti, miket szerettek közösen csinálni, mik azok a szimbólumok, amelyek a legjobban kifejezik a közöttetek lévő kapcsolatot! Választhattok olyan állatot, vagy készíthettek saját zászlót, ami titeket jelképez.

Ezekben az időkben a gyerekek számára az jelenti a legtöbbet, ha érezhetik a család stabilitását, és az érzelmi kapcsolatok erejét. Ennek a feladatnak csapatépítő hatása van. Megerősíti az összetartást, a családhoz való tartozást és a biztonság érzetet.

5. Hála és öröm doboz készítés

Keressetek egy karton dobozt, és borítsátok be színes, vidám csomagolópapírral. Alakítsatok ki rajta egy olyan lyukat, mint amilyen a perselyeken szokott lenni, csak ez legyen egy kicsit szélesebb! Minden nap, ha ér benneteket valamilyen öröm, vagy hálásak vagytok valamiért, akkor írjátok le, hajtsátok össze és dobjátok be a dobozba! Ha nap közben nem is jut rá idő, esténként minden családtag legalább három cetlit dobjon be! Hétvégén nyissátok ki a dobozt és először nézzétek meg, hogy mennyi örömteli pillanat ért titeket egyetlen hét alatt!

Amikor a világ ilyen helyzetben van, mint most, hajlamosak vagyunk a rossz dolgokra figyelni, pánikolni, katasztrofizálni, ami el tud indítani egy negatív spirált és közben észre sem vesszük mennyi pozitív dolog vesz körbe minket. Ezzel a játékkal azt érjük el, hogy tudatosan figyelünk a velünk történő jó dolgokra és ellensúlyozzuk a külvilágban történő eseményeket.

Kellemes hétvégét és jó szórakozást minden családnak!

A képek forrása: pinterest.com

Hoztam nektek néhány újabb módszert, amivel élvezetesebb, viccesebb és kreatívabb lehet a tanulás. Fontos, hogy ezek nem könnyű módszerek, hanem hatékonyak! Időt és energiát kell rájuk fordítani, viszont lehetővé teszik, hogy hosszú ideig  és pontosan emlékezzetek a megtanultakra. 

Ha az első részt még nem olvastad volna, ide kattintva megtalálod.

1. IDEGEN SZAVAK TANULÁSA

Találj egy olyan szót, amelynek a hangzása hasonló vagy ugyanolyan, mint az idegen szóé, amit meg szeretnél tanulni! Ha ez megvan, gyúrd őket össze egy képpé és sokkal könnyebben fogsz rá emlékezni! Nézzünk néhány példát!

A szék angolul chair. Képzeld el hogy, elmész cseresznyét szedni. Nyújtózkodsz felfelé, de nem éred el. A fa alá állítasz egy széket, amire felállva már majszolhatod is a ropogós cseresznyét. Minél élénkebben vagy viccesebben képzeled el, annál könnyebben eszedbe fog jutni szó. Elképzelheted, ahogy roppan a cseresznye a szádba, idézd fel az illatát, az ízét! Képzeld el, hogy megbillen a széked és te beesel egy hatalmas kupac cseresznye közé.

Az időjárás angolul weather. Képzeld el, hogy a Velencei tó partján fekszek, napozol, élvezed a nyarat, de egyszer csak dörögni kezd az ég. Lásd magad előtt, ahogy egy strandpapucsban és fürdőruhában szaladsz a házba, egy törölközővel a fejeden, hogy el ne kapjon az eső.

A sátor angolul tent. Képzeld el, hogy a legjobb barátoddal sátorozni fogtok a kertben. Mikor megérkezel és bebújsz a sátorba, azt látod, hogy a barátod egy játék babát tart a kezében és azt énekli: „Tente, baba, tente!”

Ez a technika először lehet, hogy nehéz lesz, de minél többet gyakorolsz, egyre könnyeben fog menni. Az az előnye, hogy általában elég egyszer kitalálnod egy vicces képet és örökre megjegyzed a szót. Ha viszont a magolás mellett döntesz, nagy eséllyel elfelejted és elölről kell kezdened a tanulást.

2. A MATEKTANULÁS KÉPLETE

A matematika az egyik legmegosztóbb tantárgy. Vannak, akik szeretik, de sokan nagyobbat sikítanak a matek könyv láttán, mint horrorfilm nézés közben.

Az egyetlen megoldás, ha jóban akarsz lenni a matematikával, ha a következő képletet alkalmazod:

MEGÉRTÉS + GYAKORLÁS = SIKERÉLMÉNY

Az első, hogy meg kell értened a számolás folyamatát és logikáját. Ebben a tanáraid és szüleid biztosan tudnak segíteni. Azonban nagyon gyakran előfordul, hogy úgy érezzük, már értjük, de ha dolgozatot írunk, kiderül, hogy valami mégis hiányzott az ötöshöz. Ami hiányzott, az pedig a gyakorlás volt.

Tehát, ha úgy érzed, hogy sikerült megértened, akkor is ülj le és gyakorolj! Oldd meg újra azokat a feladatokat önállóan, amelyeket a tanároddal vagy a szüleiddel csináltál. Ha naponta 20 percet arra fordítasz, hogy matekozol és begyakorlod a feladatmegoldás menetét, óriás lépést tettél a jobb jegyért. Ha jobb jegyeket kapsz, az pedig olyan sikerélménnyel fog eltölteni, hogy újra és újra át akarod majd élni, az érzést, hogy „jó vagyok matekból”.  

3. MEMÓRIA TRÜKK - RÍMELŐ FOGASOKKAL

Ha ezt a módszert használjuk, akkor létrehozunk 10 darab fogast az elménkben, amire bármilyen információt rá tudunk akasztani. Ezek a fogasok rögzíteni fogják az új gondolatokat.

A fogasokat villámgyorsan meg fogod tudni jegyezni:

1 – meggy

2 – teknő

3 – álom

4 – légy

5 – köt

6 – pad

7 – pék

8 – polc

9 – Ferenc

10 – víz

Nézzük, hogy működik a gyakorlatban:

Az alábbi szöveget a 7-es biológia könyvből másoltam ki:

Faj feletti rendszertani egységek

A fajokat testfelépítésük, rokonsági és származási kapcsolataik alapján egyre nagyobb rendszertani csoportokba sorolják a kutatók. Az egymással közeli rokonságban álló fajok egy nemzetségbe, a rokon nemzetségek egy családba, a közös származású családok egy rendbe, a hasonló fejlődési vonalba tartozó rendek egy osztályba, az egymással származási kapcsolatban álló osztályok egy törzsbe, a közös származásútörzsek egy országba tartoznak. Az országok együttese jelenti az élővilágot.

A rendszertani kategóriák a következők:

• Faj
• Nemzetség
• Család
• Rend
• Osztály
• Törzs
• Ország

Most pedig annyi a dolgunk, hogy vicces képekben összekötjük az információkat:

1. Faj + meggy = A faj hasonlít a „fáj” szóhoz, így ezzel fogunk dolgozni. Képzeld el, hogy elmész a fogorvoshoz, mert fáj a fogad. Lásd magad előtt, ahogy ott ülsz a váróban, szólítanak a neveden és beülsz a fogorvosi székbe. Amikor a fogorvos odafordul hozzád a feje helyén egy nagy meggy van. A meggy rád mosolyog és megkér, hogy nyisd ki a szád!
   
   
2. Nemzetség + teknő = A nemzetségről nekem a nemzeti színű zászlónk jutott eszembe, a teknőről pedig egy teknős béka. Képzeld el, hogy elmész egy állatkereskedésbe, ahol az akváriumban lévő teknős béka páncélja piros-fehér-zöld-re van festve, és kokárdát osztogat a többi teknősbékának.
   
   
3. Család + álom = Képzeld el a családodat, ahogyan éjszaka mindenki alszik az ágyában. Lásd magad előtt, ahogy mindenki feje fölött megjelenik egy buborék, amin látható, hogy éppen mit álmodik. Bárkihez odamehetsz és bárki álmába beugorhatsz, hogy körülnézz és találkozz vele.
   
   
4. Rend + légy = Képzeld el, hogy óriási felfordulás van a szobádban és az anyukád megkér, hogy takaríts ki. Neked nincs kedved, ezért szeretnéd, hogyha segítséget kapnál. Hófehérkének a madarak és mókusok segítettek. Sajnos ők most is elfoglaltak de zümmögő légycsapat jelentkezik hozzád a feladatra. A legyek port törölnek, összehajtogatják a ruháidat, mindent visszatesznek a helyére, tehát rendet csinálnak a szobádban.
   
   
5. Osztály + köt = Képzeld el, hogy biológia órára nem a tanárod megy be, hanem valakinek a nagymamája. A nagymama úgy dönt, hogy mindenkit megtanít kötni. Kiosztja a kötőtűket és a fonalakat. Lásd magad előtt, milyen arcot vágnak a fiúk, amikor megkapják a rózsaszín fonalakat.
   
   
6. Törzs + pad = Képzeld el, ahogyan egyik reggel bemész az iskolába. Még álmos vagy és szeretnél minél hamarabb leülni a padodba. Sajnos valaki elfoglalta a helyedet, egy indián törzsfőnök ült oda. A tanár később bemutatja nektek, ő lesz az új osztálytársatok!
   
   
7. Ország + pék = Képzelj egy országos pék bajnokságot és képzeld el, hogy apukád is indul a versenyen, te pedig elkíséred. A pékek gyúrják a tésztákat, megállás nélkül sütnek, az arcuk lisztes, küzdenek az első helyért. Apukád megnyeri a versenyt, egy nagy serleget adnak, amin ott van Magyarország körvonala. Ő lett az ország pékje és ezek után mindenkinek így mutatkozik be.

Ehhez a módszerhez meg kell tanulnod a fogasokat, de utána bármilyen listát el tudsz sajátítani. Lehet úgy érzed, hogy ez is időigényes és gyorsabban meg tudod jegyezni a szavakat ismételgetéssel. Viszont ezzel a módszerrel hosszú távon, akár hónapok múlva is emlékezni fogsz rá, és a sorrendet sem fogod soha összekeverni!

+1 MIT CSINÁLJ, HA NINCS KEDVED TANULNI?

Ha tényleg nincs kedved a tanuláshoz, tűzz ki egy belátható célt. Például: „Most tanulok 20 percet, utána meglátjuk!” Állíts be hozzá időzítőt és ha lejárt, utána dönts arról, mi lesz a következő lépés:

• „Nem is olyan rossz, tovább tanulok!”
• „Mára befejeztem.”
• „Tartok 20 perc szünetet, utána újra előveszem.”

Ha csak fél órát fordítasz a tanulásra, az is sokkal jobb, mintha egyáltalán bele sem néztél volna!

20 percet végülis bárki kibír, nem igaz? 

A képek forrása: pinterest.com

A digitális oktatás bevezetése új kihívások elé állította a tanárokat és a szülőket is, de az otthon tanuló diákoknak is át kell állniuk egy teljesen más munkamódra. Összegyűjtöttem néhány tanulási módszert, ami segíthet ebben a folyamatban, de későbbiek során is hasznos lehet a diákok számára.

Néhány fontos alapelv

• Minden tanuló más, ezért nem mindenkinek válik be ugyanaz a tanulási módszer.
• Érdemes váltogatni a tárgyakat és a technikákat, hogy ne váljon unalmassá a tanulás és ne veszítsd el a motivációdat!
• Tanulás előtt sokat segíthet egy tanulási-terv elkészítése. Ebben leírhatod, hogy milyen tárgyból, mit kell elkészíteni és körülbelül mennyi időt fog igénybe venni. Utána rangsorold őket, hogy melyik hogy megy neked (1=könnyű, 5= nehéz). A legnehezebbel érdemes kezdeni, mert az elején még több az energiád és könnyebb koncentrálni.
• Szalámitechnikával tanulj! Láttál már valakit, aki egészben eszik meg egy rúd szalámit? Persze, hogy nem. A szalámit felszeleteljük és szeletekként fogyasztjuk el. Ugyanígy érdemes „felszeletelni” a tanulnivalót vagy a tanároktól kapott feladatokat. Ez azért jó, mert gyakran úgy érezzük, hogy túl sok mindent kell megcsinálnunk, ezért inkább bele sem kezdünk. Viszont, ha kicsi részletekre osztod a tananyagot vagy felbontod a feladatokat apró lépésekre, sokkal könnyebben és gyorsabban tudsz megoldani bármit!

1. ELMETÉRKÉP

Akkor alkalmazhatod, ha egy hosszabb anyagot kell megtanulnod (történelem, magyar, természetismeret, biológia, kémia, földrajz), vagy összefoglalást kell készítened.

Eszközök: A3-as vagy A4-es üres papír. (Akár össze ragaszthatsz celluxszal két A4-es lapot), ceruzák, filctollak, fantázia

Hogyan néz ki egy elmetérkép?

Az elmetérkép egy érdekes és kreatív jegyzetelési mód. Készítettem hozzá egy példát, hogy jobban megértsétek. A téma az egészség, ezért középre került egy alma, és nagy betűkkel a felirat. Az egészséghez tartozó altémák a stressz, sport, kapcsolatok, táplálkozás és alvás. Ezeket bontottam tovább és mindegyikhez készítettem egy kis rajzot, esetleg ragasztottam egy matricát. Ez a technika hosszú időt vesz igénybe és nem könnyű mindegyik felirathoz rajzolni, viszont sokkal élvezetesebb, mint a magolás és úgy tanulhatsz meg valamit, hogy észre sem veszed.

Hogyan csináld?

A papír legyen fekvő helyzetben! Az első lépés, hogy az üres lap közepére rajzolod a központi képet. Ez a megtanulandó anyag címét, témáját szimbolizáló kép. Ha a központi kép készen van, kisebb ágak segítségével megadod az alcímeket, ezekből pedig újabb elágazásokat rajzolsz. Az elmetérképre kerülhetnek nyomtatott betűkkel kulcsszavak, de mondatok semmiképp. Használj  minél több színt és vicces képet! Minél őrültebb, minél lehetetlenebbek a rajzaid, annál jobb! (Mert ugye, a hülyeségre mindenki emlékszik?!)

2. TANÍTSD MEG VALAKINEK AZT, AMIT TANULTÁL

Kérd meg a szüleidet vagy a testvéreidet, hogy esténként, mondjuk vacsora után hallgasság meg az előadásodat arról, amit aznap tanultál. Bátorítsd őket, hogy tegyenek fel kérdéseket, ha valami nem világos. Ha van kedved, akár power point bemutatót is készíthetsz az előadásodhoz, amit a tévén be tudsz nekik mutatni. Aki szorgalmas, egy gyors dolgozatot is készíthet a szüleinek, amivel le tudja ellenőrizni, mennyire figyeltek.

3. TANULÓKÁRTYÁK

Készíts a megtanulandó anyagokról tanulókártyákat!

A legjobb, ha kartonpapírt használsz, de ha nincs otthon, a sima papír is megfelelő. Vágj össze kb. 10x7 centiméteres kis kártyákat. A kártya egyik oldalára kerüljön a kérdés, a másik oldalára a válasz. Még jobb, ha a válasz-oldalra teljes mondat helyett, csak kulcsszavakat írod ki, rajzokat, egy mini elmetérképet, vagy akár grafikont, táblázatot rajzolsz.

Ennek a módszernek az az előnye, hogy ha ismételsz, nem kell végig olvasnod hosszú oldalakat, sokkal egyszerűbben át tudod nézni, amit megtanultál. A szüleid vagy a testvéreid pedig könnyebben ki tudják kérdezni az anyagot.

Érdemes minden tárgyhoz külön paklit készíteni és egy dobozban, vászonzsákban vagy felfűzve tartani, hogy ne keveredjen össze.

4. BEADANDÓ DOLGOZAT ÍRÁSA

Ha a tanáraid azt a feladatot adták, hogy írj valamiről esszét, a következő támpontok segítenek a sikeres dolgozat megírásában:

1. Kezdj el olvasgatni és kutatni a témában!
2. Olvasás közben írd össze, hogy milyen kérdések merülnek fel benned és milyen témakörök, főbb szempontok vannak, amit érdemes lehet majd részletesen kibontani!
3. A fontos témakörökből készíts egy vázlatot, rakd őket olyan sorrendbe, hogy logikusan következzenek egymásból!
4. Részletesen fejtsd ki a vázlatpontokat!
5. Legutoljára írd meg a bevezetést, hiszen amíg nincs kész az egész, addig nem tudsz pontos leírást készíteni arról, miről fog szólni a dolgozat!
6. Ellenőrizd és javítsd ki a hibákat!

Ha maximalista vagy, akkor fontos, hogy először NE akard tökéletesre megírni! Előbb legyen készen, utána lehet csiszolgatni rajta. Így elkerülöd azt a helyzetet, amikor annyira jól akarsz csinálni valamit, hogy inkább meg sem csinálod, vagy túl sokáig halogatod a feladatot.

Jó tanulást mindenkinek! 

Folyt.köv...

A fotók forrása: pinterest.com

Az iskolás gyerekeket nevelő szülők többségének az elmúlt egy hét óriási változást hozott. Az iskolák bezártak, otthon tanulást rendeltek el, a szülők pedig – akarták, nem akarták – tanulási menedzserekké váltak. Meg kell szervezniük az időbeosztást, a feladatokat priorizálni kell, segíteni kell elérni az online platformokat, le kell tölteni, meg kell csinálni, meg kell érteni, le kell fotózni, vissza kell küldeni… Közben sokaknak ott van az otthoni munka, meg a háztartási feladatok, ami szintén több, mint máskor, hiszen többen, többet vannak otthon.

A tanítás egy szakma, tudás, készség és motiváció kell ahhoz, hogy valaki jó legyen benne. Egy szülő, akinek más jellegű a foglalkozása, más a személyisége, kudarcok sorozatát élhette át a múlt heti kényszer-tanári pályán.

Ilyen körülmények között, joggal és érthetően jelenhet meg az érzés, hogy

„Nem akarok tanulni a gyerekemmel!”

De mit lehet ebben a helyzetben tenni?

1. Azt gondolom, hogy az első és legfontosabb dolog, hogy ne érezzünk bűntudatot emiatt. Tudatosítsuk és fogadjuk el a saját ellenállásunkat, mert teljesen rendben van az, hogy így érzünk. Engedjük meg magunknak, hogy ne akarjunk csinálni valamit, amihez nem értünk, nem önként vállaltuk ésvégső soron nem is a mi feladatunk. Ettől nem lesz senki rossz szülő! A gyengeségek felismerése az első lépés, hogy megoldjuk a problémát.

2. Fejezzük ki, hogy mi van bennünk! Írjuk le egy papírra, beszéljük meg a barátainkkal, vagy a párunkkal. Beszélhetünk róla a gyerekeknek is, elmondhatjuk, hogy ez váratlan volt, nehéz nekünk és rosszul érezzük magunkat amiatt, hogy nem tudjuk olyan jól csinálni, mint ahogy szeretnénk. A másokkal való kapcsolódás, az őszinteség, az érzések kimondása, oldhatja ezeket a negatív érzéseket.

3. Vizsgáljuk felül az adott helyzetet! A mai magyar szülők többségének fontos, hogyan érez a gyermeke, nem akarják megbántani, mindent megbeszélnek vele, de kerülik a konfliktusokat, meg akarnak felelni a gyerek elvárásainak és inkább barátai szeretnének lenni. Ennek gyakran az a következménye, hogy olyan dolgokat is magukra vállalnak és megcsinálnak a gyerek helyett, ami a gyerek feladata lenne. Habár a jó szándék vezérli őket, mégis minden szereplő rosszul jár ebben a helyzetben. A szülő azért, mert időt és energiát pazarol el, a gyerek pedig azért, mert a feladat megoldásával járó sikerélményt nem élheti át.
   
   Tehát, lépjünk egyet hátra és próbáljuk meg objektíven megvizsgálni, hogy mik azok a részfeladatok, amiket a gyerek egyedül is megtudna csinálni. Illetve, ha a gyerek kéri a segítséget, akkor is bíztassuk, hogy próbálja meg előbb egyedül megoldani.
   
   Az önállóság az egyik legnagyobb érték, az egyik legfontosabb képesség, amit megtaníthatunk a gyerekeknek. Ha arra tanítjuk őket, hogy mindig ott vagyunk és megoldjuk helyettük a problémát, akkor a világtól is ezt fogják elvárni, ha majd felnőnek. És mint tudjuk, a világ még a legerősebbeknek és legönállóbbaknak is tud csalódást okozni…

4. Lássunk nagyobb perspektívát! Ez egy krízishelyzet, váratlan, bizonytalan és szorongást keltő. Itt az ideje engedni egy kicsit a maximalizmusból. Azok az emberek fogják mentálisan jól viselni a következő időszakot, akik hajlandóak rugalmasabb üzemmódra kapcsolni. Síkterepen és hegymenetben sétálni két különböző dolog, egész máshogy terheli a szervezetünket és más hozzáállást, más felszerelést kíván meg tőlünk. Bármennyire is szeretnénk ráilleszteni a normál élet törvényszerűségeit a jelen helyzetre, nem járunk jól.
   
   A régi életünkben voltak bizonyos szabályok, amihez ragaszkodtunk: napi fél órát tabletezhetnek a gyerekek, minden házinak mindig kész kell lenni, este nyolckor lefekvés, stb. Most az adott állapotnak megfelelő – ideiglenes, de új – szabályokat kell alkotni.

5. Néhány gyakorlati ötlet, arra az esetre, amikor úgy érzed, nem akarod…

• Reggel beszéljétek meg, kinek mi lesz a napi feladata, mit fog tanulni, miben kell segítség és mit fog önállóan csinálni. Ki, hogyan vesz részt a házimunkában.
  
  
• Emlékeztesd magad a célokra, a miértekre! Ha nehéz is, mindezt valószínűleg azért csinálod, mert jó szülő vagy, mert fontos neked a gyereked jövője. Azt szeretnéd, hogy ne maradjon le, hogy sikereket érjen el, hogy meg tudja valósítani az álmait. Ezekhez az álmokhoz éppen most segíted hozzá, azzal, hogy példát mutatsz kitartásból, fegyelmezettségből, önkontrollból. (Láttál már fegyelmezetlen olimpiai bajnokot? Naná, hogy nem.) Légy büszke magadra, és arra, amit most csinálsz és érezd át minden nap, hogy ennek nagy jelentősége van!
  
  
• Kezdd a legnehezebbel! Érdemes nehézségi sorrendbe tenni a tantárgyakat, és azzal kezdeni, ami a legtöbb energiát igényel. A nap elején még frissek vagytok, jobban tudtok koncentrálni, így könnyeben megbirkóztok a nehezével.
  
  
• Tűzz ki jutalmat! Ha nincs kedved a tanuláshoz, de mégis kitartasz, akkor ajándékozd meg magad valamivel: sétálj egyet egyedül sötétedés után, olvass, nézz egy részt a kedvenc sorozatodból, igyál egy pohár bort vagy egyél egy kis édességet. (Ez a módszer csak akkor működik, ha nem csinálod minden nap!)
  
  
• Válts tanulási módszert! Ha úgy érzed, hogy te csinálod a feladatok oroszlánrészét, magyaráznod kell, de a gyerkőc csak bámul maga elé és nem is vagy biztos abban, hogy hallja, amit mondasz, akkor váltani kell. Vond be a tanulásba, kérd meg, hogy tegyen fel kérdéseket, készítsetek együtt tanulókártyákat, próbálja ő megtanítani neked, stb.
  
  
• Készítsetek a megtanulandó anyagból társasjátékot, kvízkérdéseket! Eleinte több erőfeszítést igényelhet kidolgozni a játék részleteit és elkészíteni a táblát. Viszont, ha minden nap növelitek a kártyák számát, az adott tananyagnak megfelelően, a tanulás egy társasjátékká válhat, aminek része, a folyamatos ismétlés.
  
  
• Próbálj meg segítőket keresni! Nézz utána, hogy van-e valaki a környezetedben, aki meg tudna tartani 1-2 korrepetáló órát skypeon keresztül. Kérdezd körbe a családot, barátokat, az osztálytársak szüleit, hogy nincs-e valaki, akinek jól megy az adott anyag, vagy foglalkozásából adódóan ért hozzá! Ez főleg idősebb gyerekeknél, matek vagy idegen nyelv esetén jöhet jól.
  
  
• Ha meg van rá a lehetőséged, keress online tanárt! Érdemes ezt a lehetőséget is megfontolni, ha neked 3-4 órába telik valamit értelmezni, aztán elmagyarázni. Egy gyakorlott, tapasztalattal rendelkező tanár, lehetséges, hogy egy óra alatt megoldja, neked pedig sok időd és energiád szabadul fel.
  
  
• Ha tényleg nem megy a dolog, úgy érzed eljutottál a tűrőképességed határaihoz, akkor beszéljétek meg, hogy 20 percet tanultok, utána 30 perc szünet. Megint 20 perc tanulás, utána 30 perc szünet. Ez így persze nem lesz olyan hatékony, de gyenge 3x20 perc is fényévekkel jobb, mint a semmi.

• Bónuszként: emlékeztesd magad arra, hogy a tanulás fiatalon tart! Ha tanulsz valamit, az azt jelenti, hogy fejlődsz, megújulsz, kihasználod az agyadban rejlő lehetőségeket, edzed a memóriádat és a figyelmedet!

A jelenlegi helyzet minden szülőt és tanárt új kihívások elé állít. Összegyűjtöttem néhány gondolatot, ami segíthet túllendülni a nehéz pillanatokon és konstruktívan hozzáállni a mindennapokhoz.

1. Engedjük meg magunknak és a gyerekeknek is, hogy ne sikerüljön minden elsőre!

Bármilyen új dologba kezdünk bele, a tanulás természetes része, hogy számtalan kudarc élmény vár minket a cél eléréséig. Gondoljunk bele, hogy amikor egy kisbaba elkezd járni tanulni, hány alkalommal esik el! Ha az első elesések után azt mondaná, hogy „Inkább hagyjuk, nekem ez nem megy!” soha senki nem tanulna meg járni.

El kell fogadnunk, hogy a változás velejárója, hogy hibázunk, hogy néha vannak visszalépések és kellemetlen érzéseket élünk át. Ezeket az érzéseket viszont mindannyian képesek vagyunk megtartani, hiszen ha nem így lenne, nem tudnánk járni, beszélni, zenélni, táncolni, idegen nyelven beszélni, vezetni… stb. Adjunk időt magunknak, legyünk türelmesek és próbáljuk meg élvezni ezt a váratlan helyzetet.

2. Vegyük lazán, kezeljük könnyedén!

A stressz azt jelenti, hogy valamilyen hatás vagy inger ér minket, amire mi idegesen, feszülten reagálunk. Az inger és a válasz között azonban van lehetőségünk megállítani a folyamatot és elgondolkozni, hogy ezúttal máshogy reagálunk arra, ami történik. Kérdezd meg magadtól:

• Ez tényleg annyira fontos?
• Két hét múlva is foglalkoztatni fog?
• Nem lehet, hogy rövidebb idő alatt meg tudom oldani, mint amennyi időt elpazarolnék a dühöngésre?

Ne felejtsük el, hogy át kell állnunk egy teljesen másik életmódra, teljesen más életvitelre, aminek első lépése, hogy szabályok és szokások borulnak fel és íródnak újra. Használjuk ki a lehetőséget, írjunk jobb szabályokat, vegyünk fel jobb szokásokat, vegyünk részt tudatosan abban, ami velünk történik!

3. Azzal foglalkozzunk, amire van hatásunk!

A hibáztatás, panaszkodás, dühöngés, minősítés, a kifogások keresése még soha nem oldott meg semmilyen problémát. Rengeteg dolog történik most (meg egyébként is) a világban, amire semmilyen hatásunk nincs. Nincs beleszólásunk abba, hogy hogyan alakul az időjárás, hogyan terjed a vírus, milyen intézkedéseket hoz a kormány. Viszont van hatásunk arra, hogy milyen otthon a légkör, hogy mennyire kedvesen szólunk egymáshoz, hogy hogyan szervezzük meg a napi teendőket, hogy játékosan és kreatívan állunk-e neki a következő napnak. Dönthetünk arról, hogy mire irányítjuk a figyelmünket: a problémákra vagy a jelen pillanatra.

4. Értékeljük azt, amink van!

A jelen helyet egyik pozitív hozadéka, hogy van lehetőségünk tisztán látni, hogy mi a fontos számunkra. Nagyon komfortos és kényelmes életet éltünk eddig és alapvetőnek vettünk számtalan dolgot az életünkben: egészséget, utazást, gyógyszereket, állandóan elérhető árukészletet, a lehetőséget, hogy bármikor, bárhová elmehetünk.

Álljunk meg néhány percre, becsüljük meg, hogy biztonságban tudjuk a szeretteinket, és azonnal kapcsolatba tudunk velük lépni. Értékeljük, hogy van fűtött lakásunk, puha ágyunk, van vezetékes víz, áram, internet, hűtő, mosógép. Mindez száz évvel ezelőtt egyáltalán nem volt természetes. Játssz el azzal a gondolattal, hogy milyen lenne, ha holnap úgy kelnél fel reggel, hogy az egyik eltűnne…

5. Az első mindig Te vagy!

Először neked kell jól lenned, hogy ebből a jóból másoknak is adni tudj. Csak azt adhatod, ami vagy! A repülőgépen, ha valamilyen gond van, először az anyukának kell felvennie az oxigénmaszkot, hogy aztán tudjon segíteni a gyerekeinek. Ha az anyuka elájulna, semmit nem tudna tenni a gyermekekért.

Fontos, hogy megpróbálj stabil, kiegyensúlyozott, örömteli és pozitív lenni, hiszen ha a gyerekek ezt látják rajtad, akkor ők is megnyugszanak. Lehetőségeidhez mérten engedd meg magadnak azt, ami feltölt: egy beszélgetést telefonon, olvasást, forró fürdőt, egy jó filmet, kertészkedést, süti sütést, zenehallgatást. Tegyétek otthonosabbá az otthonotokat; szortírozzátok azt, amire már nincs szükségetek; javítsátok meg, amit meg tudtok javítani!

Használjátok ki, hogy együtt lehettek, hiszen olyan sokszor érezzük, hogy gyorsan múlik az idő! Minden pillanat csak egyszer történik.

Ha idős korodban visszagondolsz majd erre az időszakra, mire szeretnél emlékezni?

A fotók forrás: pinterest.com