Ha dolgozatra, vagy vizsgákra tanulunk, vannak olyan fogalmak, amelyeket muszáj elsajátítanunk és vannak olyan összefüggések, amelyeket muszáj átlátnunk. Sokan beleesünk abba a hibába, hogy az agyag elolvasása után úgy érezzük, hogy tudjuk, amit elolvastunk. A probléma az, hogy csak úgy érezzük és gyakran éles helyzetben derül ki, hogy ami annyira egyértelmű és nyilvánvaló volt tanulás közben, nem tudjuk pontosan felidézni. Ezen könnyen segíthet a Feynman-technika alkalmazása.
De ki is az a Feynman?
Richard Feynman egy Nobel-díjas, elméleti fizikus volt. Mind a tudományos kutatás, mind a tudományos ismeretterjesztés területén kiemelkedőt alkotott. A technika azért kapcsolódik az ő nevéhez, mert képes volt bonyolult dolgokat egész egyszerűen és lényegretörően elmagyarázni.
Mikor és mire érdemes használni?
Leginkább akkor ajánlom ezt a technikát, hogyha nem egy éjszaka alatt szeretnél a nulláról megtanulni 200 oldalt, tehát akkor, ha van időd a számonkérésig. Tulajdonképpen bármelyik tárgy esetén használható, fogalmak, definíciók, képletek, összefüggések, események megtanulására. Mind a megértést, mind pedig az emlékezést nagymértékben tudja segíteni.
Hogyan alkalmazd?
- Olvasd át az anyagot és lista-szerűen jegyzeteld ki a fontosabb kulcsszavakat, fogalmakat!
- Csukd be a könyvet, és írásban egyenként, a lehető legegyszerűbb módon próbáld meg elmagyarázni a fogalmakat. Úgy, mintha egy óvodás gyereknek próbálnád elmondani, aki semmit nem tud az adott témáról! Használj hasonlatokat, metaforákat, analógiákat, képeket, kis rajzokat, mintha tényleg egy kicsi gyerek kérdezett volna rá a fogalomra!
- Ellenőrizd le! Nézd át, hogy mindent helyesen írtál-e le, vannak-e pontatlanságok, nem maradt-e ki valami, és egészítsd ki a válaszokat!
- A bonyolult részeket egyszerűsítsd le! Ha a magyarázatodban vannak szakkifejezések, idegen szavak, akkor fogalmazd át úgy, hogy az mindenki számára teljesen érthető legyen!
A módszer egyik titka abban rejlik, hogy ha a komplex és összetett gondolatokat szét tudjuk fésülni, könnyebben megértjük és ebből adódóan könnyebben fel is idézzük őket. Hiszen az egyszerűbb dolgokra mindig sokkal könnyebb emlékezni. Másrészt ezzel a technikával nem passzív módon fogadjuk be az információt – mint az olvasásnál, vagy az előadás hallgatása közben – hanem aktívan dolgozunk vele. Ez pedig biztosítja az agyunkban lévő emléknyomok megerősödését.
Váczi Alexa
iskolapszichológus
Ha tetszett a cikk, kövess a Facebookon, Instagramon, és oszd meg a barátaiddal, akik számára hasznos lehet!
