A szorongás egy olyan széleskörű probléma, amivel felnőttek és gyerekek egyaránt küzdenek. A jelenlegi bizonytalan helyzet, a sok ellenmondó információ és az újonnan felmerülő nehézségek felerősítik a bennünk lévő félelmeket. Mindez teljesen természetes, de nem árt ha van néhány olyan módszer, amelynek segítségével megnyugtathatjuk saját magunkat és amelyeket megtaníthatunk a gyerekeknek is.

Vannak olyan stresszforrások, amelyek jobban és amelyek kevésbé zavarnak bennünket. Minél inkább veszélyezteti valami az identitásunkat, annál nagyobb félelmet fogunk átélni és annál erősebb a szorongásunk. Például ha egy gyerek jó tanuló, akkor szoronghat a jó jegyek miatt, mert fontos érték számára, hogy eredményeket érjen el az iskolában. Ugyanakkor ha nem teljesít jól a sportpályán, nem fogja annyira megviselni, mint egy rosszul sikerült dolgozat. Ezzel szemben azokat a gyerekeket, akik komolyan sportolnak, mélyebben érint, ha gyenge teljesítményt nyújtanak a versenyen, de nem bántja őket annyira egy rossz jegy.

Felnőttként ugyanígy vagyunk ezzel, ezért nem árt tisztában lennünk azzal, hogy mi az, ami fontos számunkra. Ezen felül időnként érdemes tudatosítanunk magunkban, hogy az identitás sokkal több rétegből áll, mint gondolnánk. Ha elsőre úgy tűnik, hogy nincs is mibe kapaszkodnunk, mindenki rendelkezik erőforrásokkal, csak nem mindenki van ennek tudatában.

#1 „Értékek igenlése”

Hatástalaníthatjuk a félelmet, hogyha készítünk egy listát arról, hogy milyen értékekkel és szerepekkel rendelkezünk. Érdemes elsősorban azokra a dolgokra koncentrálni, amelyeknek nincs köze a jelenlegi stresszforráshoz. Például sorra veheted, hogy milyen területeken, vagy hol élsz meg önbizalmat: házastársként/ szülőként/ a munkádban/ barátként/ testvérként/ művészként/ a szüleiddel/ a sportban/ a háztartásban vagy a ház körüli munkákban. Ennek kapcsán összegyűjtheted, hogy miért és kiért vállalsz felelősséget sikeresen, kikről gondoskodsz a közelebbi és távolabbi környezetedben. Ne hagyd figyelmen kívül az apróságokat sem: ha segítesz a szomszédoknak, ha adakozol valamelyik karitatív szervezetnek vagy ha megeteted a kóbor cicákat. Tudatosítsd magadban, hogy miben hiszel személyes-, emberi-, vallási- vagy spirituális értelemben!

Növeli az önbizalmunkat, a bátorságunkat, ha az értékeinkre koncentrálunk és szem előtt tartjuk, hogy életünk melyik szakaszában jelentek meg a legerőteljesebben. Ez a gyakorlat aktivizálja az agyunk jutalomközpontját, ami kimutathatóan oldja a stresszt, valamint növeli a hatékonyságunkat és a teljesítményünket.

#2 Drámai eltávolodás

Megkönnyítheted a helyzet megoldását, hogyha harmadik személyben gondolkozol saját magadról és a problémádról. Nem lesz olyan drámai, ha képes vagy rá, hogy a nézőtérről szemléld, mi történik az életed színpadán.

Képzeld el, hogy valóban az első sorban ülsz és ítéletmenetesen csak megfigyeled, hogy mi történik a rád hasonlító színésszel. Ha segít, akkor odaképzelheted magad mellé a legjobb barátod, akinek el kell magyaráznod, hogy mi történt eddig. Milyen eseményeket láttunk? Erre hogyan reagáltak az egyes szereplők? Ki, mit érezhet? Mit szeretne elérni? Emlékeztet-e ez bennünket egy másik, hasonló helyzetre?

#3 Vizuális távolságtartás

Ez a módszer hasonlít a drámai eltávolodásra. A különbség az, hogy míg a drámai eltávolodást hosszabban fennálló stresszhelyzet, vagy eseménysorozat esetén érdemes használni, ezt egyszeri negatív élmények kapcsán.

Ha valami kellemetlen történik velünk, általában újra és újra lejátsszuk magunkban az eseményeket és ezzel újra átéljük az érzéseket is. Ezt úgy tudjuk megállítani, hogy elképzeljük, hogy a tévében nézzük végig, ami velünk történt. Ez gyengíti majd a negatív érzelmeket és olyan részleteket is észrevehetünk, amire eddig nem figyeltünk. Ez csökkenti az agyunk stresszreakcióját, mert az agynak nem az érzelmi, hanem elemző területei aktiválódnak.

#4 Időbeli eltávolodás

Képzeljük el, hogy hol leszünk öt vagy tíz év múlva! Ha szimpatikus, ötven évvel későbbi, bölcs, idős emberként is elképzelhetjük magunkat. Kérdezzük meg a jövőbeli énünket, hogy mit tenne a helyünkben. Kérdezzük meg, hogy az ő szemszögéből mennyire fontos az a probléma, ami jelenleg annyi nehézséget okoz nekünk.

Ezzel a technikával a fókusz ráirányul arra, hogy amiben benne vagyunk, egy múlandó helyzet és így segít hamarabb túllendülni rajta.

#5 Rajzold le

Mindig feszültségcsökkentő, ha valamilyen módon külsővé teszünk egy problémát. A gyerekek például sokszor ösztönösen eljátsszák, ami nyomasztja őket. Próbáld meg lerajzolni, ami veled történik! Hogyan képzeled el az előtted álló akadályt? Mik vagy kik segítenek abban, hogy megold a helyzetet? Kik vagy mik hátráltatnak? Akár egy mese szereplőiként is lerajzolhatod a különböző tényezőket!

Ezzel a módszerrel a gyerekek szorongásai is jól oldhatók. Főleg abban az esetben, ha valóban úgy beszélgetünk róla, mint egy meséről, ahol a legkisebb királylány vagy királyfi végül csak legyőzi a sárkányt.  
 

Ha akkor is kínoznak a negatív érzések, amikor már túl vagy egy eseményen, túl sokat tépelődsz és azon gondolkodsz mit kellett volna másképp tenned, ezek a technikák különösen hasznosak lehetnek számodra. Ugyanakkor segíthetnek megoldást találni, vagy új szemszögből rálátni arra, amiben éppen benne vagy.

5_

Váczi Alexa
iskolapszichológus

Ha tetszett a cikk, kövess a Facebookon, Instagramon, és oszd meg a barátaiddal, akik számára hasznos lehet!